A belső hegység

Gondolatok, történetek, képek, pletykák a hegyek és sziklák körül egy meleg szobában.

Naptár

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Friss topikok

Linkblog

Archívum

Lavina baleset

2007.12.22. 12:42 :: hiba

2007. december 14.-én 4 sítúrázó indult a Liptói Havasok Zsári-völgyében (Západné Tatry-Žiarska dolina) a Három Váll (Try kopy) irányába, de az ún. Középső orom-nál (nem biztos, hogy ez a magyar neve Prostredny grúň szlovákul) lavina sodorta el kettőjüket. A többik risztották a hegyimentőket, akik aznap késő éjszakáig folytattáka keresést, de csak másnap reggel találták meg a két holttestet. A Liptói Tátrában 3-as lavinaveszély volt akkor és erős szél fújt.

Érdekes, hogy ez a 2000 méternél csak alig magasabb csúcsokat felsorakoztató hegység, minden évben nagyon sok lavina áldozatot szed. Köszönhető ez annak is valószínűleg, hogy nagyon népszerű sítúra terep és a túra sízők talán gyakrabban járnak lavina veszélyes lejtőkön mint a hegymászók, túristák.

A másik gondolat, ami eszembe jutott, hogy a hegymászó fórumokon ilyen baleseteknél meg szokott indulni egy beszélgetés, amiben előbb utóbb előkerül, hogy miben és hol hibáztak az áldozatok. Külső olvasók ezt akár a részvét vagy a kegyelet hiányának, érzéketlenségnek is tekinthetik, pedig nem erről van szó. Akik járunk néha a hegyekben, mindannyian tudjuk, hogy vannak veszélyei annak amit csinálunk. Senki nem vágyik a nehezen kontrollálható halálos veszélyekre, mint a lavina, a kőhullás vagy a hirtelen időromlás, de e kockázatok vállalása az ára az örömnek. Amikor balesetről hallok, mindig az cikázik át először az agyamon, hogy én is feküdhetnék ott hamuszürke arccal a fekete fólia alatt, hiszen hányszor indultunk már el hasonló körülmények között. Pár éve még nem is nagyon foglalkoztunk a Tátrában lavina veszéllyel, csak ha nagyon nyilvánvaló volt a rizikó. Amíg nem voltak internetes lavina előrejelzések, vagy elhittük a turista házakra kifüggesztett fokozat jelzést, vagy azt mondtuk, hogy "á csak itt hagyták a múlt hetit".

Amikor viszont az arcunkba tolják, hogy tessék öreg, nézd, itt tényleg meg lehet halni beindul bennünk egy önfelmentő magyarázkodás, hogy miért nem fogok én soha így járni. Ennek része az áldozatok hibáinak felsorolása, amely hibákat mi természetesen soha nem fogjuk elkövetni. Pedig dehogy nem. Ebből a szempontból érthető, a Szlovák Hegyimentő Szolgálat szokatlan képgalériája a sokkoló fotókkal. Én legalábbis sűrűn fogom nézegetni a lavina előrejelzéseket.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://rupal.blog.hu/api/trackback/id/tr49272279

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása